Ismeretbővítő kutatás (alap- elméleti kutatás)

élelmiszertudomány, állattenyésztés

Napjainkban a kiskérődző ágazat, és ezen belül a tejágazat az elmúlt 60 év legnagyobb válságát éli annak ellenére, hogy hazánk igen nagy hagyományokkal és tapasztalatokkal bír ezen a téren. Erre jó példa, hogy amíg 1970-ben évi 20 millió liter juhtej ipari feldolgozása történt. addig napjainkban egy évben mindössze kb. 900.e liter a feldolgozható juhtej. A kiskérődző ágazat ilyen mélyrepülésének sok oka van, amelyek többsége gazdasági eredetű, azaz a termelés jövedelmezősége körül csoportosul. A gazdasági környezet napjainkban annyira kedvezőtlen, hogy az sem jelent önmagában kilábalást, hogy a juhok, kecskék rendszeres fejésével a kiskérődzőt tenyésztő gazdaságok bevételét mintegy 30-40%-kal növeli (heti) a tejből származó bevétel. Tovább nehezítik a hazai kiskérődző tejágazat helyzetét az Uniós csatlakozásból fakadó következmények, mint a munkaerő kimagasló terhei, az állandóan emelkedő takarmányárak, az Unión belüli szabad kereskedelem és a tej minőségi követelmények visszafejlődése. A minőségi követelmények romlására jó példa, hogy kutatásunk szerint pl. a kecsketej fagyáspontjára vonatkozó előírás nem nevezhető teljesen adekvátnak, ami akár súlyos minőségi kifogásokat idézhet elő (hamisítás). A kiskérődző ágazat fejlesztésé érdekében több kutatást végeztünk a termelékenység növelése érekében pl. a jó tejelőként ismert cigája juhfajtafajták tejtermelésének, tejminőségének, beltartalmi értékeinek részletes vizsgálatával, valamint a tej minősége és egyes technológiai tulajdonságok összefüggésének vizsgálatával. Így juhtej esetén meg tudtuk állapítani, hogy mi az a szomatikus sejtszám hatás, ami még egészséges juhot bizonyít, és a tej feldolgozhatóságát sem érinti lényeges mértékben. Ezzel a nyerstej minőségi követelményeinek fejlesztéséhez és a feldolgozhatóságot, valamint termékminőséget befolyásoló összefüggések feltárásához járultunk hozzá. A juhtej összetevőinek részletes vizsgálta során vizsgáltuk a fehérjék mennyiségét, azok összetételét és az ebből fakadó egészségügyi és technológiai következményeket. Jelentősebb eltérést találtunk például a csókai, az erdélyi és a tejelő cigája fajták tejfehérje-összetételében, főként az egyes kazein-frakciók arányában. Ennek következtében bizonyíthatóvá vált, hogy az egyesfajták teje nem egyformán allergizál (allergiát okozó fehérjefrakció kis mennyisége, vagy hiánya), így a tehéntej fehérje-allergiában szenvedőknek is esélye lehet a tej-, tejtermék, mint alapélelmiszer fogyasztására. Ugyanakkor ezek a különbségek rávilágítottal arra is, hogy az egyes juhfajták tejéből történő sajt előállítás gazdaságossága is lényegesen eltérhet. A fajtaváltásnak, szelekciónak így véleményünk szerint- alapvető jelentősége lehet a juhágazat fejlesztésében és a tejtermékek piacának újbóli meghódításában.