Az épület teljes megvalósítása és kivitelezése általában egy bonyolult beruházási rendszer és szerződéses hálózat keretében zajlik, ahol nem csupán az alkotó és építési szakasz többelemű, hanem a felhasználás cselekményei is többszereplősek. Az építészeti alkotások kettős jellege, a terv és az épület együttes védettsége, valamint a beruházási-tervezési-kivitelezési folyamatok sajátos egymásra épülése, a felhasználás sokrétű megvalósulása szerzői jogi szempontból is speciális kérdéseket vet fel a jogvédelem tárgyára, alanyaira, valamint a hasznosítás eseteire vonatkozóan. Munkánk első részének célja éppen ezért az, hogy az építészeti művek szempontjából jogi oldalról vizsgálja meg a hatályos szerzői szabályozás nyújtotta lehetőségeket, áttekintse és leltárt készítsen a szerzői művek felhasználására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről. A felvetett problémákat és az építészeti alkotások felhasználásának szerzői jogi aspektusait építészeti és műszaki szaktudás hiányában elméleti megközelítésben és gondolatébresztő jelleggel tárgyaljuk. A fejezet elején egy rövid kitekintést teszünk a nemzetközi szabályozásra és a történeti fejlődésre, majd pedig a témakör megközelítésének előkérdéseként az építészeti alkotásokhoz kapcsolódóan elemezzük a szerzői jog által védett művek körét és a jogvédelem alanyait. Ezt követően az építészeti művek szerzői jog területére eső felhasználásával, az egyes hasznosítási módokkal, a tervek és az épületek megváltoztatásával, a szabad felhasználással és a származékos művek jogi védelmével foglalkozunk kitérve az építészeti művek másodlagos felhasználásának az esetköreire is. Tekintettel arra, hogy kifejezetten az építészeti alkotások szerzői jogi aspektusaival foglalkozó jogszabályi rendelkezéseket csak igen keveset találunk, legfőképpen a törvény általános rendelkezéseit hívhatjuk segítségül az építészeti művek szerzői oltalmának a megítélésére vonatkozóan. A témakör feldolgozásánál a specifikus szakirodalom és az építészeti alkotások szerzői jogi kérdéseivel foglalkozó művek korlátozott voltára tekintettel a szerzői jogi törvényre, a szűk körű bírósági gyakorlatra, a Magyar Építész Kamara etikai normáira és a Szerzői Jogi Szakértő Testület vonatkozó szakvéleményeire támaszkodhattunk, valamint elsődlegesen meghatározó és minden körülmények között vizsgálandó a tervezési-építési folyamat szereplői között létrejövő szerződéses viszonyrendszer, a tervek, valamint az épületek felhasználására vonatkozó megállapodások kontraktuális kikötései. Mindemellett, a művészi és alkotó jellegű tevékenységen túlmenően a műszaki fejlődés, a technikai innovációs folyamatok is soha el nem képzelt lehetőségeket, alkotói dimenziókat és új műszaki fejlesztési irányokat nyitottak meg az ember előtt. A műszaki alkotások jogi védelme az iparjogvédelem intézményei által teljesedik ki garantálva az ipari tulajdon védelmét és az új elképzeléseket megvalósító technikai megoldások létrehozatalának az ösztönzését is. A műszaki-gazdasági természetű szellemi alkotások az ipar bármely szegmensét átfoghatják, így kapcsolatba kerülhetnek az építészet, az építési technológia és az építőipar ágazataival is. Ehhez kapcsolódóan az iparjogvédelem területe és szabályozási tárgyköre sokkal heterogénabb, mint a szerzői művek esetében: az épületekhez és az építészeti művekhez kapcsolódóan nem csupán az egész épület műszaki sajátosságai részesülhetnek védelemben, hanem az épületeket alkotó egyes szerkezeti elemek strukturális újdonságai, konstrukciós megoldásai szintén kimeríthetik az oltalom feltételeit, beleértve az azok előállítására szolgáló eljárásokat is. Ebből fakadóan kilépünk tehát abból a körből, amikor csak az épület teljes műszaki megtervezése hordozhat magán védelmi jellemzőket, mert a műszaki tudományok területére tévedve az épületet alkotó egyes szerkezeti elemek is szabadalmaztathatóak a törvényi kritériumok fennállása esetén. Ez a fajta heterogenitás azonban nem csupán a védelem tárgyainak a sokszínűségére lesz kihatással, hanem a szerzői jog által védett alkotó-tervező tevékenység az egészet és az egyes elemeket is átfogó műszaki jellegű tervezéssel és alkotással, gyártási-technológiai jellemzőkkel, valamint egyéb műszaki tevékenységekkel is kibővül, párosul és kapcsolatba kerül. A szabályozási tárgykör sokszínűségéhez és e szélesebb megközelítési módhoz kapcsolódó megállapításunkat az iparjogvédelem azon területére is irányadónak tartjuk, amely a formatervezési mintaoltalom keretében nem a termék műszaki sajátosságait, hanem az épület vagy annak egy részének az egyedi jellegű külső kialakítását részesíti védelemben. Munkánk ezen fejezetének a felépítését tekintve egy rövid nemzetközi kitekintés után az iparjogvédelem hatálya alá eső egyes oltalmi formák külön-külön kerülnek tárgyalásra. Tekintettel arra, hogy az építészet területére eső műszaki újítások vagy külső jellegzetességek vonatkozásában az iparjogvédelem szabályozási anyagában sem találunk specifikus jogszabályi rendelkezéseket, az épületekre, a különféle létesítményekre és az egyes részösszetevőkre is alkalmazhatónak vélt oltalmi formák keretében elsőként annak általános szabályaira, azaz a védelem előfeltételéül megkövetelt törvényi kritériumokra térünk ki. Ezt követően ezen generális rendelkezések megfelelő alkalmazásával az építészet és az építési technológia területére eső találmányok, használati és formatervezési minták, valamint mintahordozók felleltározására teszünk kísérletet, a felhasználáshoz kapcsolódóan pedig annak lehetséges jogi keretei és az egyes hasznosítási cselekmények kerülnek bemutatásra. Az iparjogvédelem és az építészet kapcsolatát vizsgálva még kevesebb speciális tárgyú szakirodalom állt rendelkezésünkre, mint a szerzői jog és az építészeti alkotások összefüggéseinek a kutatása során. Ennek hiányában elsődlegesen az egyes oltalmi formákra vonatkozó törvényi szabályozás tételes rendelkezéseiből indultunk ki, továbbá az univerzálisan alkalmazott besorolási rendszerek vonatkozó jegyzékeinek és a nemzetközi, közösségi, valamint a nemzeti adatbázisokban talált példák összevetésével próbáltunk meg következtetéseket levonni az egyes oltalmi formák által nyújtott, az építészet és az építési technológia iparágán belül is igénybe vehető védelmi lehetőségekre nézve.