A humán idegsejtek csoportjai tehát akciós potenciál transzmisszióval funkcionálisan kapcsolódhatnak egymáshoz, ami arra utal, hogy a feed-forward kapcsolatok különlegesen hatékonyak és gyakoriak az emberi agykéregben. Egy másik eredményünket - miszerint az agykérgi lassú gátlást GABAB receptorokon át a neurogliaform sejtek alakítják ki - továbbfejlesztve teszteljük, hogy a neurogliaform sejtek az idegsejtek közti kommunikáció szinapszisokon át működő klasszikus elméletétől eltérő módon egysejt-aktivált térfogati jelátvitelre képesek. Eszerint egyetlen neurogliaform sejt működése hasonlít több, szinkronizált gátló sejt hatásához. Végül megvizsgáljuk, hogy a mostanáig a leghatékonyabb gátló idegsejtnek tartott axo-axonikus sejtek - amelyekről friss kísérleteink alapján feltételezzük, hogy a jelenleg ismert leghatékonyabb serkentő sejtek lehetnek -, képesek-e komplex neuronhálózati események kialakítására. Hipotéziseink vizsgálatára képalkotó, elektrofiziológiai és ultrastruktúrális csúcstechnológiát alkalmazunk.