A három éves kutatás a bűnösségen belül a 19. század elején megfigyelhető koncepcióváltás - a vegyes bűnösségnek a szándékosságból a gondatlanságba történő átkerülése - magyarországi megjelenését vizsgálja az egykorú nyomtatott és kéziratos szakirodalom és levéltári források (Csanád és Békés vm. ítélkezési gyakorlata) alapján. Négy szorosan egymásra épülő célkitűzése van: a dolus indirectus és a culpa dolo determinata hazai recepciója; ezek praxisban megjelenése; a vegyes bűnösségre vonatkozó hazai nézetek és a szokásjog dogmatikai változásokra történő reakciója.