Kutatóműhely
Mta Szte Dermatológiai Kutatócsoport
KUTATÓMŰHELY VEZETŐJE
KUTATÓMŰHELY BEMUTATKOZÁSA
A Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika kutatási projektjeit és az azokat támogató nagy értékű pályázatokat Kemény Lajos és Dobozy Attila professzorok irányítják. A kutatómunka három laboratóriumi egységben történik: Sejtbiológia Kutató Laboratórium és Áramlásos Citometriai Kutató Laboratórium (mindkettő vezetője Professzor Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna) és a Molekuláris Biológia Kutatólaboratórium (vezetője Dr. Széll Márta). Az MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoport tagjai aktív résztvevői minden a Klinikán folyó kutatási projektnek.
A következő bőrbetegségek és témák kutatása folyik a Klinikán: pikkelysömör, melanocita biológia és malignus melanoma, pattanásos bőrbetegség, genodermatózisok, vénás eredetű lábszárfekély, szénanátha, fotobiológiai kutatások.
KUTATÁSI PROJEKTEK
- D típusú ciklinek szerepének vizsgálata a keratinocita sejtciklus szabályozásában
- A KGF/KGFR rendszer szerepének tanulmányozás a keratinociták sejtciklus szabályozásában és pikkelysömörben
- Professzionális immunsejtek szerepének vizsgálata a pikkelysömör pathogenezisében
- A pikkelysömörre való hajlam kialakulásában szerepet játszó PRINS nem-kódoló RNS vizsgálata
- A pikkelysömör kialakulására hajlamosító génhálózatok azonosítása és jellemzése
- α6 integrin ellenes antitestek jelenlétének vizsgálata pikkelysömörben szenvedő betegek különböző klinikai formáiban
- Az idegnövekedési faktor (NGF) és a neuropeptidek szerepe a bőr fiziológiás működésében, valamint gyulladással járó bőrgyógyászati kórképekben
- Melanociták proliferációjának és pigmentképzésének vizsgálata új összetételű, kémiai mitogénektől mentes tápfolyadékban
- Melanoma malignum kialakulására hajlamosító genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatásainak vizsgálata
- A pattanásos bőrbetegség kialakulásában szerepet játszó faktorok vizsgálata
- Mutációk azonosítása és funkcionális jellemzése genodermatózisokban
- Genetikai és molekuláris faktorok azonosítása és jellemzése a vénás eredetű lábszárfekély pathogenezisében
- Keratinocita és fibroblaszt tenyésztés autológ transzplantációhoz
- Genomikai vizsgálatok szénanáthában
- A huCOP1 molekula szerepe a hámsejtek UV válaszában
- Az ABCG2 transzporter szerepe a hámsejtek fényre adott stressz válaszában