Kutatóműhely

Biogáztermelés Kutatóműhely


KUTATÓMŰHELY VEZETŐJE

KAPCSOLAT

Prof. Dr. Kovács L. Kornél

KUTATÓMŰHELY BEMUTATKOZÁSA

Az SZTE TTIK Biológus Tanszékcsoport Biotechnológiai Tanszék Prof. Dr. Kovács Kornél Lajos vezette munkacsoportjának az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetével együttműködve végzett legfontosabb kutatásai a hidrogén biológiai rendszerekben való termeltetésére irányulnak. Ez az egyik olyan energiahordozó, amely az emberiség fenntartható fejlődése érdekében vélhetőleg képes lesz kiváltani a fosszilis energiahordozókat.

Az élő szervezetek különböző utakon termelhetnek jelentős mennyiségű H2-t. Ezek közül több önmagában vagy kombinálva a mai tudásunk alapján is képes gazdaságosan megújuló H2-termelésre. A folyamatokban meghatározó szerepet játszó új, hatékonyabban és stabilabban dolgozó mikrobák előállításában vesz részt a SZTE Biotechnológiai Tanszékén dolgozó csapat. Jelenleg a technológia élettartamának növelése, a folyamatban kulcsszerepet betöltő hidrogenáz enzimek működési stabilitásának növelésének kutatása zajlik itt, valamint alap- és alkalmazott fejlesztési munkákat végeznek.

Kiemelkedő eredménynek nevezhető nemzetközi szabadalmuk, mely révén a biogáztermelés intenzitása mezofil vagy termofil baktériumok hozzáadásával 30-50 százalékkal fokozható. Ennek jelentősége abban áll, hogy a szerves hulladékok és a biomassza anaerob kezelése kettős előnnyel jár. Környezetszennyező szerves anyagok ártalmatlanítását lehet így elvégezni, és közben megújuló energiahordozó állítható elő.

A Szegeden működő BayGen Alkalmazott Kutatási Intézettel együttműködve a rendkívül összetett és folyamatosan változó összetételű biogáz termelő közösségek vizsgálatára a legmodernebb metagenomikai módszereket kezdték alkalmazni. Így olyan – a mindennapos biogáz üzemi gyakorlatban is használható - eljárásokat fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik a változó alapanyag összetételt optimálisan hasznosító biogáz termelő mikroba közösségek kialakítását. Ezzel a biogáz termelő üzemek hatékonysága és üzembiztonsága jelentősen javítható a mikroba közösségekben kialakuló kapcsolatok természetére vonatkozó izgalmas új alapkutatási felismerések eredményeként.