Dombvidéki vízgyűjtőkön, mezőgazdaságilag művelt területeken mérik a talajeróziót. Mintaterületek: a Velencei-hegység és a Szekszárdi-dombság. A mintavételhez a kutatók üledékcsapdákat helyeznek ki (ládák, dobozok belesüllyesztve a talajba), amelyek a hordalékot megfogják. A mérés során a talaj tömegét, mennyiségét mérik. Ezután a vízgyűjtő terület különböző paramétereit (pl. a talaj vízáteresztő-képességét, szemcseösszetételét, növényborítottságát) felhasználva modellezik a teljes vízgyűjtőterületen bekövetkező talajeróziót. Gyakorlati alkalmazás: a minták tápanyagtartalmát (pl. nitrogén, foszfor) mérve segítséget adhatnak abban, hogy hová nem érdemes műtrágyát szórni, mert az erózió úgyis elhordja, vagy éppen a ráhordás miatt hol lesz egyébként is gazdag tápanyag ellátottságú talaj.