Kutatási projekt

RO-s vizek ásványi anyagainak visszapótlása


HASZNOSÍTHATÓSÁG SZINTJE

Ismeretbővítő kutatás (alap- elméleti kutatás)

KULCSSZAVAK

KUTATÁSI PROJEKT LEÍRÁSA

Az ivóvíz előállításának egyik lehetséges módja a vizek fordított ozmózissal való (RO-s) tisztítása. Erre különösen akkor lehet nagy szükség, amikor az ivóvíz előállítására szóba jöhető vízforrás (talajvíz, folyóvíz, stb.) többféle szennyezést is tartalmaz. Mivel a fordított ozmózissal a víz minden alakos és oldott anyagtartalma (a vízen kívüli tartalom) elválasztható, kiváló tisztítási megoldás. Jó megoldás lehet pl. akkor, amikor a hálózati víz (más országokban) nem ivóvíz minőségű, de a fürdést, locsolást, WC használatot a hálózati víz szennyezései nem zavarják. A hálózatba kerülő vizet fertőtlenítik azért, hogy ne legyen fertőző, de az esetleges káros komponensek eltávolítását a fogyasztóra bízzák. Rendszerint a konyhai csapra szerelnek fel egy RO-s víztisztítót, amely az étkezéshez szükséges vizet állítja elő. Ezekből olyan változat is kapható, amely a hálózati nyomással (tehát külön nyomásfokozó nélkül) működik és egy család vízszükségletét fedezi kb. két éven keresztül. Az USA-ban több ezer cég forgalmaz víztisztítókat. Az RO-s víztisztítás számos előnye mellett rendelkezik egy hátránnyal: az előállított víz nem tartalmaz oldott anyagokat. Olyan, mint a desztillált víz. Az ozmotikus nyomása és a szükséges ásványi anyagok hiánya miatt fogyasztása nem egészséges. (Miként sok eső hatására a cseresznye szétreped a fán, úgy a sejtjeink is szétpuffadnának a desztillált víz hatására.) A kellő ozmotikus nyomás előállítását egyszerű megoldani a nagyléptékű RO-s berendezéseknél. Pl. egy település vízművében az artézi kút vizének kb. felét átengedik az RO-s berendezésen. A tiszta vizet hozzákeverik az eredeti artézi vízhez. Így a kevert víz ásványi anyag tartalma még elegendő, és az esetlegesen káros komponensek (arzén, nitrit, nitrát, bór, ammónia, stb.) koncentrációja határérték (azaz a még megengedhető szint alá) csökken. E víz-technológiához van személyzet és gépészet a vízművekben, de otthoni megoldásként nem alkalmazható. Helyette, legalábbis kezdetben azt alkalmazták, hogy az RO-s berendezésből kifolyó vizet gipsz darabokon csorgatták át, így a fogyasztó közel telített gipszes vizet fogyasztott ivóvíz gyanánt. A gipszből kioldódott hashajtó hatású szulfátion koncentrációhoz a fogyasztónak hozzá kellett szokni. Sokkal fejlettebb megoldásokra van szükség. Olyan tölteten kell átfolyatni a vizet, amelyből a szükséges iontartalmak kioldódnak és a kellő koncentrációban. Ehhez egy váz vegyületet alkalmaztunk, amely lassan oldódó és amely váz hézagaiban zárványként található, „belecementálódva” a szükséges ionokat tartalmazó sók halmaza. A tölteteink akár tervezhető összetételű vizet szolgáltatnak.