Ismeretbővítő kutatás (alap- elméleti kutatás)

agrártudomány, vadgazdálkodás

A tudományos kutatás akkor éri el a célját, ha eredményei a gyakorlati munkában felhasználhatóak. A számítógépen működő őzállomány-monitoring, tervezési és ellenőrzési modell alapját a vizsgálatomban szereplő adatgyűjtési módszerek, adatféleségek és eredmények képezik. Használhatóságát arra alapozom, hogy szakmai körökben elfogadott, miszerint – különösen nagyvadállományok esetén – az adott állomány teljesítménye (dinamikája) nagymértékben függ a környezeti hatásokon túl a létszámtól (állománysűrűség), az állomány szerkezetétől (ivararány, korösszetétel) és szaporodási teljesítményétől. Az állomány teljesítménye alatt értem az egyedek legfontosabb fenotípusos jellemzőinek összességét (pl.: kor, testsúly, kondíció), a szaporodási paraméterek alakulását (potenciális és felnevelt szaporulat), valamint szarvasfélék esetén az agancs minőségét. Az adott élőhelyen a kitűzött cél eléréséhez szükséges állománysűrűség és –összetétel kialakítása a gyakorlatban számos nehézségbe ütközik. Az okszerű szabályozáshoz szükséges alapadatok egy része azonban megfelelő szándék esetén elég jól becsülhető, vagy kiszámolható, más részének megbízhatósága nem ismert, viszont a teríték elemzése lehetőséget ad a folyamatos adatgyűjtésre és a populációs folyamatok kontrollálására.