Kutatási projekt

Oktatásminőség mérése a felsőoktatásban: kurzusok funkcionális minősége, valamint tréninghatékonyság


HASZNOSÍTHATÓSÁG SZINTJE

Ismeretbővítő kutatás (alap- elméleti kutatás)

KUTATÁSI PROJEKT LEÍRÁSA

Szakcsoportunk kutatása az ún. bologna-folyamatnak, valamint a felsőoktatásba kerülő generációk változásának egyes következményeire fókuszál.

A bologna-folyamat irányelvei mentén a felsőoktatásban háromszintű oktatási struktúra alakult ki, melyet tanulmányi teljesítményen alapuló előírások határoznak meg.  Az új rendszer fő célja a felsőoktatás színvonalának magasan tartása és növelése, a képesítések elismerése, az átláthatóság megteremtése, mindezt olyan tananyagok és oktatási módszerek kialakításával, amelyek lehetővé teszik a szükséges kompetenciák és képességek elsajátítását. A tanulási eredmények kompetenciákban való megfogalmazása azért hasznos, mert egyrészt alkalmas egy tanulóközpontú pedagógia megalapozására, másrészt kellően konkrét (a munkaerőpiac számára is) az egyes képzések tartalmának, szemléletmódjának kijelöléséhez, ugyanakkor nem túl szétaprózott a teljes személyiség figyelembe vételéhez. Ez a folyamat azonban komoly kihívásokat is tartogat a felsőoktatásban dolgozók számára, hiszen annak ellenére, hogy alapvetően transznacionális szintű vezetési-szervezési folyamat, igen mélyen érinti az intézményi, illetve tantermi szintű munkát is, és az oktató-központú megközelítés helyett hallgató-központú módszereket igényel. A felsőoktatási intézményeknek – és oktatóknak – emellett a kompetenciák értékelésének és a kompetenciafejlesztés eredményességének mérési problematikájával is szembe kell néznie.

Fontos ez a kérdés a felsőoktatásba bekerülő újabb generációk megváltozott igényeinek, tanulásban való részvételüknek köszönhetően is, e csoportok jellemzői az oktatásmódszertanok átgondolásához, a hallgatók aktívabb bevonásához, kreatív megoldások szükségességéhez vezetnek.

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara (SZTE-GTK) az elmúlt évektől kezdődően nagy hangsúlyt fektet az ún. „puha” készségek fejlesztésére, hiszen számos olyan készség szerepel a kimenti és képzési követelményekben (pl. együttműködés, vezetés, konfliktusmegoldás, problémamegoldás), melyek fejlesztéséhez speciális oktatási forma szükséges. Ennek megfelelően készségfejlesztő tréningek kerülnek meghirdetésre, melyek a tapasztalati tanuláson alapulva gyakorlatorientáltak, kiscsoportosak, és a T-csoportok elvén működnek. A tréning-jellegből adódóan a hallgatók nem vizsga keretében adnak számot tudásukról, a teljesítéshez elsősorban hiánytalan és aktív részvételük szükséges. E módszernél igen fontos kérdés a tréninghatékonyság mérése – e pontnál kapcsolódunk össze a minőségmérés, kompetenciafejlődés mérésének problematikájával. Azért is tartottuk fontosnak e kérdés vizsgálatát, mert a T-csoportos módszer a hallgatók számára is új, szokatlan oktatási forma, és fontosnak tartjuk visszajelzéseiket ezzel kapcsolatban.

Szakcsoportunk kutatása során az egyik legfontosabb cél ezért az oktatás kurzus-szintű értékelés módszertanának kidolgozása és megvalósítása.

Legfontosabb kutatási részterületeink közé tartozik a tréninghatékonyság meghatározása és mérése, a tréningek és a „hagyományos” egyetemi kurzusok hallgatói értékelésének összehasonlítása.

A kutatások során a tréningeket kompetencia-szemléletben, kompetencia-listák összeállításával mérjük fel. Emellett a szolgáltatásmarketing tudományág egyik legismertebb szolgáltatásminőséggel foglalkozó modelljét, a SERVQUAL-t adaptáltuk a kurzusok funkcionális (azaz hallgatók által észlelt) minőségének mérésére, melynek során nem a tartalmat, hanem a tudásátadás módját, körülményeit, valamint a hallgatói elégedettséget értékeljük, valamint egy gap-analízis során elvárásaikat a tapasztalt színvonallal hasonlítjuk össze.

Eredményeink alapján e módszertan, különösen hosszú távon alkalmazva, bármilyen képzés (kurzus) kapcsán értékes visszajelzést nyújthat arról, hogy melyek azok a dimenziók, amelyek fontosak a résztvevők elégedettségének meghatározásában, összehasonlíthatóvá válnak a különböző oktatás-módszertani szemléletet alkalmazó kurzusok, illetve az oktatók munkájuk során jól hasznosítható visszajelzéseket kapnak kurzusaik értékeléséről.