Kutatási projekt

Növényi inváziók, inváziós növények


HASZNOSÍTHATÓSÁG SZINTJE

Ismeretbővítő kutatás (alap- elméleti kutatás)

KULCSSZAVAK

KUTATÁSI PROJEKT LEÍRÁSA

A faj tartós fennmaradásához alapvetően szükséges, hogy újabb populációkat létrehozva terjedni tudjon, ezáltal a meghonosodott faj státusába jusson, ehhez a terjedési akadályok leküzdése szükséges. A meghonosodott jövevényfajok döntő többsége a terjedés első szakaszát a zavart, bolygatott élőhelyek irányában valósítja meg, és közülük sok megmarad a nem természetes élőhelyeken. Ezek a fajok már inváziósok (özönfajok), de (még) nem transzformerek.  Transzformerré akkor válik egy inváziós faj, ha áttörve egy vagy több természetközeli növénytársulás ellenállását, azokban – az eredeti szerkezetüket meghatározó módon átalakítva – terjed. Ha valamely özönfaj új területeket hódít meg, a diszperziós fázis meg-megismétlődik, lehetőséget adva ezzel ennek – az invázió folyamatában és sikerességében döntő fontosságú – szakasznak a megismerésére, a fent vázolt „sematikus” folyamat egyes részleteinek tisztázására, konkrét fajok és konkrét vegetációkomplexek szintjén való elemzésére, nem utolsó sorban a természetvédelmi szempontú következtetések levonására. A magyar flórában több száz adventív növényfaj fordul elő. Ezek egy része nem bír lényeges szereppel: a természetközeli növénytársulások struktúráját nem, vagy alig befolyásolja. Mintegy 40-50 faj azonban a természetes vagy a természetközeli társulásokban azok erős átalakulását, degradációját, felbomlását okozza. Természetvédelmi szempontból e fajok jelenléte ezért nemkívánatos. Másrészt elméleti szempontból fontos annak vizsgálata, hogy a természetes állományokba való behatolást mely tényezők segítik elő; a behatoló növényfaj mely populációbiológiai, (szaporodás)stratégiai vagy morfológiai sajátosságai játszanak abban szerepet, hogy a természetes társulásokba sikeresen behatol, és ott tartósan fennmarad, továbbá melyek azok az ökológiai tényezők, melyek terjedését elősegítik, illetve a társulások oldaláról szemlélve a kérdést, miért képtelen egy-egy természetes növénytársulás az agresszív behatolónak ellenállni. Az inváziós növényfajok kutatása kapcsán eddig is számos publikáció és diplomamunka, szakdolgozat készült tanszékünk munkatársainak, hallgatóinak részvételével, így közreműködtünk az angolul is megjelent Özönnövények című könyv fejezeteinek megírásában.