Humán epidermális melanociták tenyésztéséhez korábban tumor promotereket (pl. PMA) és cAMP-indukáló anyagokat (pl. kolera-toxin) alkalmaztak, azonban az ily módon tenyésztett sejtek tulajdonságai nem hasonlíthatók az in vivo sejtekéhez, ezért sem kutatási, sem terápiás célra nem célszerű az alkalmazásuk. Munkacsoportunk kidolgozott egy olyan új tenyésztőfolyadékot (Mel-mix), amely nem tartalmaz kémiai mitogéneket, és amelyben a melanociták gyorsabb proliferációra képesek és hosszú ideig nőnek.

A melanociták ebben a tenyésztő környezetben fokozatosan elveszítik pigment-tartalmukat és egyes differenciációs markereiket, úgy mint a c-Kitet és a tirozinázhoz kapcsolt fehérje-1-et (TRP-1). Az érett melanocitákra jellemző dendritikus morfológia a tenyésztés során bipolárissá alakul. Ezekből a jelenségekből az a következtetés vonható le, hogy a melanociták ebben a kémiai mitogénektől mentes tenyésztő környezetben dedifferenciálódnak. Összehasonlítottuk a sejtosztódás és a sejtöregedés (szeneszcencia) mértékét Mel-mixben ill. kémiai mitogéneket tartalmazó tápfolyadékban tenyésztett melanocita kultúrákban, és azt találtuk, hogy a sejtek Mel-mixben gyorsabban proliferálnak, ugyanakkor a szeneszcencia mértéke hasonló volt a két kultúrában. Kimutattuk egy neuronális prekurzor marker, a nestin jelenlétét melanocitákban, ami további evidencia a dedifferenciáció folyamatára. A közeljövőben tervezzük vizsgálni az UVB különböző differenciációs állapotban lévő melanocitákra gyakorolt hatását, valamint a dedifferenciált melanociták terápiás alkalmazhatóságát.