Kutatási projekt

Magyarország hangyafaunája


HASZNOSÍTHATÓSÁG SZINTJE

Ismeretbővítő kutatás (alap- elméleti kutatás)

KULCSSZAVAK

KUTATÁSI PROJEKT LEÍRÁSA

A fajlisták megalkotásakor olyan élőlény csoportoknak célszerű prioritás adni, amelyek valamely szempontból természetvédelmi jelentőségűek, pl. ritkák, veszélyeztetettek, valamely károsító hatásra érzékenyek vagy éppen gyakoriságuk, tömegességük és indikációs sajátosságaik miatt különösen alkalmasak a biodiverzitási változások monitorozására. Ez utóbbi csoportba tartoznak a hangyák. Széleskörű elterjedtségük, legtöbb élőhelyükön nagy lokális gyakoriságuk, jól körülhatárolható ökológiai igényeik, viszonylag egyszerű mintavételük és még számos, társas életükből következő tulajdonságuk alapján a biodiverzitás-monitorozás kedvelt objektumai. Nem véletlen, hogy magát a biodiverzitás szót is egy hangyákkal foglalkozó tudós, Edward Osborne Wilson vezette be a tudományos szóhasználatba.  A világon mintegy 24 ezerre becsült fajszámú csoport fajai közül mintegy 13 ezret írtak le eddig. Az ismert hazai fajok száma fél évszázaddal ezelőtt 66 volt, egy, 1998-ban publikált beszámoló már 101 fajt tartalmaz. A legutóbbi, 2011. évi, a Magyar Természettudományi Múzeum és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem munkatársaival kooperációban készült publikációink alapján jelenlegi ismereteink szerint bizonyítottan 126 faj él Magyarországon, de ez a lista a folyamatos kutatások (expedíciók, terepvizsgálatok, rendszertani revíziók) eredményeképpen fokozatosan bővül és a végső fajszám mintegy 150-re lesz tehető. Az 1998. évi közlemény óta kimutatott fajok egy része rendszertani revíziók eredménye, melyek során addig egy-egy fajt többre bontottak, de újabbakat is találtunk, közülük nem egy új tagja a hazai faunának és megtelepedése részben a klímaváltozás következménye.