Ismeretbővítő kutatás (alap- elméleti kutatás)

környezetvédelem

A veszélyes anyagok közül a halogén tartalmúak különösen veszélyesek. Ha a természetbe kerülve a táplálék láncon keresztül feldúsulnak az élő szervezetekben, fajok pusztulásához, emberek megbetegedéséhez vezethetnek. Egy további veszély az, hogy ha ilyen tartalmú anyag kerül hőkezelő vagy égető folyamatokba, akkor a még veszélyesebb PCB és dioxin mérgek képződhetnek. Egy ilyen esemény volt a közelmúltban Belgiumban (2000-ben) kialakult ún. dioxin botrány, amikor a csirketáp készítő üzemben a konyhai hulladék sütőolajok hasznosítási technológiába PCB tartalmú olajok kerültek. Következményeként, miután kb. két hónap múlva derült ki a szennyezés valódi hatása és oka, az ország belföldön előállított teljes élelmiszer készletét meg kellett semmisíteni. Hasonlóan súlyos szennyezés volt néhány éve az EU-ba guar-gumival „importált”, és élelmiszerekbe bedolgozott dioxin szennyezés. A súlyos mérgezés megelőzése érdekében fontos a feldolgozandó, égetendő olajok és zsírok kovalens kötésű halogén tartalmának vizsgálata. Az ún. transzformátor olajok (amelyek korábban PCB tartalmúak voltak) vizsgálatára dolgoztak ki ún. gyors tesztet. Ennek lényege az volt, hogy a vizsgálandó olaj egy részletét fém nátriummal reagáltatták. A nátrium a szerves vegyületekben kötött halogén atomokkal (döntően klórral) szobahőmérséklet közelében elreagál. A keletkezett nátrium-klorid vizes oldatának vezetőképességét mérve következtettek az olaj kovalens halogén tartalmára. A módszer alkalmazása igen körültekintő munkát igényel, mivel a nátrium igen reakcióképes anyag. Pl. vízzel érintkezve tűz- és robbanás veszélyes hidrogént fejleszt. Az el nem reagált maradékának megsemmisítése is költséges és veszélyes. Hasonló igényeket kielégítő, de kevésbé veszélyes módszer kidolgozásával foglalkoztunk. Abból indultunk ki, hogy legtöbbször a kezelő- és égető művekben szükséges a vizsgálat, ott, ahol van lehetőség egyszerű laboratóriumi munkák elvégzésére. A fém nátrium helyett más, átmeneti- és másodfajú fém porokat választottunk. Olyanokat, amelyek kellően nagy affinitást mutatnak a kovalens kötésű klór irányába, és a keletkező fém-kloridok vízben oldva a vezetőképességet jól mérhető mértékben és a halogén tartalommal arányosan megnövelik.