Korunk digitális világában az internet nyújtotta előnyöket a mindennapi ügyintézés és a szórakozás mellett tömeges méretekben használják jogellenes célokra. Ennek egyik kiemelkedően fontos formája a szerző és büntetőjogi felelősséget is megalapozó fájlmegosztás. E jelenség rendkívül összetett, jogi megítélése mellett ugyanis szociológiai és gazdasági értelmezése is elengedhetetlen. Szerencsére egyre több ilyen vizsgálatról hallani, nem csupán külföldről, de hazánkból is. A digitális technológiák szélesedő elterjedése ugyanis előre nem látott folyamatokat indított be. Bár eleinte a fájlmegosztást csupán elszigetelt, deviáns jelenségnek tekintették a szerzői jogosultak, s ezért igyekeztek azzal szemben gyorsan, elsősorban a büntetőjog eszközeivel fellépni (a tartalomszolgáltatókkal szemben pedig a szerzői jogra hagyatkozva kártérítést követelni). Ennek leglátványosabb eredményeként a fájlmegosztó szolgáltatások „generációs” fejlődésen mentek keresztül, amelynek eredményeként a felhasználások nyomon követése és a jogsértések bizonyítása egyre nehezebbé vált. Napjainkra a regisztrációhoz kötött, zárt torrent oldalak, illetve az adatforgalom titkosítását lehetővé tevő szolgáltatások révén a jogsértések üldözése rendkívül pénzigényes tevékenységgé vált. Ezzel egy időben a szerzői jogi tartalmak digitális értékesítésének modelljei is jelentős változásokon mentek keresztül. Bár napjainkra már a legtöbb kiadó, illetve egyre inkább a terjesztők is, képesek felvenni a ritmust a felgyorsult és felfokozódott fogyasztói igényekkel, ez mégsem volt így mindig. Ennek is betudható az, hogy az átlagos fájlmegosztó személyek a jogszerű szolgáltatásokat nehézkesnek, gyakran bonyolultnak tartják. Nem véletlen, hogy a folyamatos térnyerés ellenére az online terjesztés még nem érte el a lehetőségeinek határait. Az is egy általános megfigyelés, hogy a gazdasági élet szereplői egyelőre némi lemaradásban vannak a jogellenes szolgáltatások nyújtóival szemben. Egyelőre a reakciók korát élik a kiadók, és nem ők diktálják a követendő utat. Az előbbivel szorosan összefüggő szociológiai értékelést igénylő jelenség, hogy a fogyasztói társadalom a fájlmegosztó szolgáltatásokat azok jelentős (elsősorban technológiai jellegű) pozitívumaira tekintettel részesítik előnyben. Ennek megfelelően az ingyenes, széles repertoárból való válogatás lehetősége sokak szemében rendkívül vonzó. Ehhez hasonlóan a társadalom jelentős részében megfigyelhető egy, a túlzottan erőteljes pozíciókkal rendelkező kiadói iparral szembeni „passzív” ellenállás. Ahogy arra a kérdéskör több elemzője is rámutatott, a fájlmegosztással szembeni küzdelemből nem feltétlenül a szerzők és előadók profitálnak a legtöbbet, hanem a kiadók. Mindezek mellett azt is világosan látni kell, hogy a szerzői művek engedély nélküli megosztása össztársadalmi szinten feltétlenül negatív gazdasági következményekkel bír. Bár a kiadói szektornak a jogsértésekből eredően elszenvedett károkra vonatkozó becsléseit és felméréseit komoly fenntartással kell kezelni (az egy letöltés egy elvesztett vásárlás tétele egyszerűen nem állja meg a helyét), azonban a fájlmegosztás negatív hatásai mindenképpen meghaladják pozitív következményeit. A fájlmegosztás jelensége tehát messze mutató jelenségnek tekinthető, amelynek rendezése rövid és hosszú távon is indokolt. Ebben az állam aktív szerepvállalása elengedhetetlen. A jelenlegi szerzői és büntetőjogi rendszerben az anyagi jogi szabályok megalapozottnak és világosnak hatnak. E szinten különösebb problémák nem is észlelhetők. A jogérvényesítés és a végrehajtás azonban a fájlmegosztás globális jellege folytán rendkívül nehézkesnek hat. A helyzet javítására több országból is hozható olyan reformtörekvés, amely a jogsértésekkel szembeni még hatékonyabb fellépésre törekszik (így például a francia HADOPI törvény vagy az újonnan elfogadott brit Digital Economy Bill). A TÁMOP pályázat keretében a kutatók arra tesznek kísérletet, hogy a fenti összetett jelenséget szorosan összefüggéseiben, ok-okozati, illetve akció-reakció relációban mutassák be. E téren kiemelkedő a technológiai lehetőségek fokozatos fejlődésének és kihasználásának az ismertetése (a fájlmegosztás generációinak az evolúciója), a fájlmegosztás gazdasági hatásainak, valamint az erre adott jogosulti reakciók (új üzleti modellek) bemutatása, az alternatív megoldási javaslatok (így a jogalkotói oldalon megfigyelhető szigorú törvények, avagy a jogosultak és az internetszolgáltatók közötti együttműködések, avagy az alternatív jogvédelmi rendszerek, mint például a Creative Commons) erősödésének a felvázolása.