A 20. század elejéig a nemzetközi jog egyértelmű szabálya volt, hogy a háború megszűntet minden jogi kapcsolatot a hadban álló felek között, így a nemzetközi szerződések is megszűntek a hadiállapot beálltával. A békekötés során a nyertes akaratának megfelelően szabályozták újra a viszonyokat. A 20. század első felének két nagy világháborúja azonban átalakította az államok ilyen irányú gyakorlatát. Számos szerződés érvényben maradt a hadiállapot idején, vagy csak felfüggesztették a felek az alkalmazását, de a háború után úgy folytatták, mintha mi sem történt volna. 1945 óta az erőszak tilalma még inkább árnyalja a képet, és tekintettel a fegyveres konfliktusok jellegének megváltozására is, teljes a bizonytalanság, hogy a mai nemzetközi jog milyen szabályokat tartalmaz az ilyen helyzetekre. A kutatás célja az államok gyakorlatának feltérképezése, a probléma nemzetközi jogi szabályozásának elemzése, a dogmatikai kérdések tisztázása.