Ismeretbővítő kutatás (alap- elméleti kutatás)

A Haragistya-Lófej erdőrezervátumban folytatott erdőszerkezeti vizsgálataink egyik elsődleges célja a felhagyás utáni kezdeti állapot rögzítése, majd monitoringja, amely hosszabb távon lehetővé teszi a változások részletes vizsgálatát. Kisebb területek vizsgálatakor a faállomány-szerkezet részben, mint könnyen mérhető helyettesítő tényező, részben pedig, mint a biodiverzitás okait és forrásait magyarázó tényező jöhet számba egy erdei ökoszisztémában. Az állomány az erdészeti kezelés egysége és alapja; bár a beavatkozás az erdei ökoszisztéma valamennyi komponensét befolyásolja, elsősorban a szerkezetre irányul, melyet közvetlenül és gyorsan alakít. Ily módon a hasonló kutatások hasznos tanulságokkal szolgálhatnak a gazdasági erdők természetesebb kialakításához, ami az erdő egyéb funkcióinak felértékelődése miatt jelenleg igen aktuális téma. A faállomány-szerkezeti mintázatok megértéséhez szükséges az őket létrehozó és befolyásoló folyamatok ismerete. Karsztos jellegéből fakadóan a mintaterület kis mérete ellenére a domborzat, a vegetáció, és a korábbi beavatkozások szempontjából is igen heterogén, ezért célunk az erdőszerkezetet befolyásoló lokális természeti és antropogén hatások jelentőségének felmérése is. Ehhez összegyűjtöttük és elemeztük a terület erdőtörténetére vonatkozó adatokat, talajvizsgálatokat végeztünk, és a domborzatmodell alapján számított domborzati paraméterek segítségével különböző termőhely-típusokat különítettünk el. Az Aggteleki-karszt egy átmeneti jellegű terület, a hegyvidéki, kontinentális és szubmediterrán fajok küzdelmi zónájában, tehát a klímaváltozás hatásai várhatóan fokozottan érintik majd. Mivel ezek hosszabb távon az egyéb emberi hatásokkal összeadódva befolyásolhatják a természetes erdődinamika alakulását, a terület múltbeli és jelenlegi klímája is vizsgálataink tárgyát képezi. A különféle folyamatok vizsgálata részletes terepi felméréssel csak kisebb területen lehetséges, ugyanakkor kisebb területek tapasztalataiból nehéz általánosságokra következtetni. A fenntartható fejlődés megvalósítása a karsztokon, csakúgy, mint máshol, az adottságokhoz jól alkalmazkodó tájhasználat függvénye. Távérzékeléses vizsgálataink célja, hogy feltárjuk és összehasonlítsuk néhány nagyobb összefüggő magyarországi karsztterület tájhasználatának jellemzőit az elmúlt néhány évtizedben, különös tekintettel az erdők kiterjedésére és használatára (pl. tarvágások helye, területe, idegenhonos fafajok elterjedése, területváltozásai, stb.). Eredmények A vizsgált területen fellelhető, a lombkoronaszint fajösszetétele alapján elkülönített erdőtípusok szempontjából egyformán meghatározónak bizonyult mind a termőhely, mind az emberi hatás jellemzésére választott két tényező, az állományok üzemtervi kora, valamint az utolsó beavatkozás időszaka. Ez arra utal, hogy a fafajok jelenleg tapasztalt területi eloszlása a jövőben jelentősebb kényszerítő erők (újabb emberi beavatkozás, klímaváltozás, stb.) nélkül is változhat. A holt és élő fák fajösszetételének vizsgálata alapján elmondható, hogy a területen zajlik is egy változási folyamat, amely az erdő fokozatos záródásával az árnyéktűrő fajok térnyerésének kedvez, a kevésbé szélsőséges termőhelyeken. A fajösszetételt befolyásoló folyamatok közül egyértelműen a mortalitás a meghatározó, a jelentős mértékű vadrágás miatt a felújulás korlátozott. A terület 1958-2008-as időjárási adatsorainak vizsgálata alapján az évi középhőmérséklet az 1980-as évek elejétől emelkedő tendenciát mutat, míg az éves csapadékösszeg alakulásában nincs érzékelhető tendencia. A vizsgált 50 éves időszak havi csapadék adatsorára három hónapos bázisperiódussal számított SPI aszályindex alapján az 1980-as évektől kezdve a megelőző időszakhoz képest az aszályos periódusok száma és erőssége nőtt, míg a csapadékos időszakoké csökkent. A 2000-es évektől utóbbi tendencia enyhülni látszik, ami viszont mindkét szélsőség egymást gyakran követő előfordulásával jár. Az eredmények részletes ismertetése megtalálható a projekt honlapján (https://sites.google.com/site/haragistya/home), illetve a témában készült publikációkban. A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a magyarországi karsztos területeken bekövetkezett változásokat elsőként a CLC100 felszínborítási térképek felhasználásával vizsgáltuk. Célunk volt annak megállapítása, hogy megjelennek-e, és hogyan e térképeken a szakirodalomban gyakran emlegetett különféle környezeti problémák (pl. bányák okozta tájsebek, tarvágások, idegenhonos fajok betelepítése), továbbá az ezekre adott válaszok. Napjainkban a karsztterületeken folyó jelentősebb gazdasági tevékenységek a mezőgazdaság, azon belül elsősorban az erdőgazdálkodás, a bányászat, a vízgazdálkodás és nem utolsósorban a turizmus. Minthogy az utolsó kettő viszonylag kisebb közvetlen hatással bír a felszínborításra, az észlelhető változások többsége elsősorban az erdőgazdálkodáshoz és a bányászathoz köthető. A vizsgált időszakban meghatározó volt az 1996-os erdőtörvény, amely korlátozta például az idegenhonos fajok telepítését, illetve a tarvágások méretét. A törvény hatása érzékelhető a felszínborítási térképeken: 1990 és 2000 között mind a Bakony, mind a Bükk területén történtek még fenyvesítések, míg 2000 és 2006 között erre egyik területen sincs példa. A tarvágások méretét korlátozó szabályozás hatása kevésbé látható; a törvényben szereplő, hegyvidéki erdőkre vonatkozó 5 hektáros korlátozás csak a „felújítatlan vágásterületekre” vonatkozott, tehát egy hosszabb (pl. tízéves) időszakra nézve nem zárta ki nagyobb területen az erdőborítás ideiglenes megszűnését. A további, részletesebb vizsgálatok nagyobb felbontású műholdképek felhasználásával, objektumorientált közelítéssel jelenleg is folyamatban vannak.