Napjainkban a környezetszennyezés elhatalmasodása kapcsán egyre több szó esik a potenciálisan toxikus anyagokról, és egyre nagyobb figyelem fordul a nehézfémekkel összefüggő veszélyek felé: a nehézfémekkel jelentősen szennyezett területek alapvető környezeti problémát jelentenek, mivel igen sok elem a feltalajban maradva évszázadokon, esetleg évezredeken keresztül is megőrizheti potenciális mérgező hatását. Mobilizálódva súlyos környezeti károkat okozhatnak, ezért időzített kémiai bomba néven is említik. A nehézfémek és egyéb toxikus elemek talajban lejátszódó kémiai reakciói, a növények általi felvehetőségük, a táplálékláncban való viselkedésüket meghatározó, illetve befolyásoló tényezők ismerete alapvető fontosságú. Különösen fontos a városok nehézfém-háttérszennyezettségének mérése, hiszen a szennyezőanyagok kibocsátása itt a legnagyobb. Vizsgált objektumok köre sokféle lehet: talaj, ülepedő por vagy növények (pl. fák, zuzmók, mohák) stb. Jelen esetben a mohákat, mint bioindikátorokat (monitoringszervezeteket) használtam a városi környezet nehézfém-szennyezettségének mérésére, annak térbeli különbségeinek kimutatására.