Ismeretbővítő kutatás (alap- elméleti kutatás)

agrárium, innováció

A kutatás során megkérdezett cégek, vállalkozások a Dél-Alföldi régióban tevékenykednek összesen 160 ezer hektár területet fedtek le, és kb. 5700 foglalkoztatottal rendelkeztek. A felvett minta nem reprezentatív, a társas vállalkozások, illetve a nagyobb cégek szándékosan túlreprezentáltak azért, mert érdemi innovációs tevékenységet leginkább a nagyobb cégek képesek végezni. Természetesen nem hagytuk ki az adatfelvételből a kisebb vállalkozásokat sem, hiszen általános attitűdjük (mennyire nyitottak vagy éppen elzárkózóak) nagyon fontos ágazati piaci szempontból. A kutatás célja annak megállapítása, milyen külső és belső tényezők a fontosak a hazai (különösen a dél-alföldi) agrárvállalkozások innovációval, újításokkal kapcsolatos attitűdjeinek befolyásolásához. Mely tényezők akadályozzák vagy segítik az innovatív tevékenységeket azok bevezetését, előállítását, használatát, milyen erős az innovációs hajlandóság? Van-e fogadókészség külső innovációk befogadására, van-e saját „innovációs aktivitás” és az hogyan terjed? A kutatócsoport tagjaként különösen az innovációs aktivitás vagyongazdálkodási összefüggéseit vizsgálom. Összességében elmondható, hogy a vizsgált gazdaságok döntő többsége nem tervez jelentősebb változtatást. A felmérés alapján kijelenthetjük, hogy a vállalkozások innovációs tevékenységét leginkább a szabályozási környezetben meglévő hibák, a költségtényezők, illetve a piaci tényezők korlátozzák, illetve akadályozzák. A fejlesztések illetve fejlesztési elképzelések elsősorban a termelési fázist érintik, az úgynevezett post harvest tevékenységekre, illetve a feldolgozásra alig fordítanak figyelmet. Az eredményekből azt is kiolvashatjuk, hogy a környezetvédelmi beruházások aránya ugyanakkor növekszik. A különböző tényezőket csoportosítani kívántuk belső illetve külső, segítő illetve gátló tényezőkre. Valószínűleg egyetlen tényező önmagában nem befolyásolhatja az innovációval kapcsolatos attitűdöt, ha csak minden tevékenységet egyetlen cél érdekében értelmezünk és vizsgálunk. Ez pedig a piacon való minél hatékonyabb és tartósabb megmaradás, esetleg bővülés. A kapott adatbázis a jelenleginél jóval finomabb és részletesebb elemzésekre ad lehetőséget, de a túlzott elaprózás nem célja a kutatásnak. A különböző tényezőket egymással összefüggésben, esetleg több célcsoport meghatározása után szintén el lehet végezni, de ez már nem az ágazatot, hanem kisebb alcsoportokat jellemezhet. Ezt az adatbázis további feldolgozása során fogjuk elvégezni.