Szakcsoportunk folyamatosan végez kutatásokat a szervezeti kultúra, kommunikáció, tanulás, valamint a vállalkozói értékek és személyiségjegyek területén. Különös figyelmet fordítunk a családi vállalkozásokra, de fontosnak tartjuk, hogy ne elkülönítve, hanem a nem családi vállalkozásokkal összehasonlítva foglalkozzunk ezzel a különleges vállalkozás típussal. Azt is figyelembe vesszük, hogy a szervezeti tényezők vizsgálatát nem csak az elégedettség, a jó munkakörnyezet, hanem az üzleti teljesítmény szempontjából is meg kell tenni.

Jelentős eredményünk, hogy nyugati kutató partnerekkel közösen összehasonlítottuk a magyar és osztrák vállalatok stratégiai orientációinak viszonyát a növekedéshez. Eredményeink alapján a teljes mintára nézve a vállalkozói orientáció (innovatív, proaktív, kockázatvállaló) mindkét országban kapcsolatba hozható a növekedéssel, míg a fogyasztói orientáció (reaktív) enyhe negatív kapcsolatban van a növekedéssel. A két ország közti különbség abban mutatkozik meg, hogy az anyagi erőforrások növekedésével az osztrák vállalkozók sokkal inkább hajlanak a vállalkozói orientáció követésére, ami közép és hosszú távon a KKV-k gazdasági teljesítményében is megmutatkozik.

Jelenlegi kutatásaink az innovációt támogató szervezeti és vezetési kultúrára irányulnak. A Schwartz-féle univerzális érték modell segítségével vizsgáljuk a vállalkozások vezetőinek érték struktúráját, míg szervezeti oldaláról a környezeti tényezők, a szervezeti tanulás képességét vizsgáljuk mélyebben az eddigieknél. Az eredményeket jelenleg folyamatosan dolgozzuk fel. Az értékek különbségeinek feldolgozása megtörtént, ami alapján a magas, illetve alacsony vállalkozói orientációval, illetve tanulási orientációval rendelkező vállalatok vezetői között több érték tekintetében is jelentős a különbség. A családi és a nem családi vállalkozók érték struktúrája viszont nem mutat eltéréseket. A következő lépés a vizsgált tényezők a növekedéssel való összefüggéseinek a feltárása.

A vállalkozók és a hallgatóink személyiségjegyeinek összehasonlítása alapján többek között arra a következtetésre jutottunk, hogy a vállalkozás indítását, illetve a családi vállalkozás átvételét tervező hallgatók az általunk vizsgált személyiségjegyekben nem különböznek a vállalkozóktól, míg a többi hallgatónk több tulajdonság mentén igen. Ebben az irányban az érték struktúrák összehasonlítása lehet a következő lépés.

Alap kutatásaink következtetései felhasználhatóak a szervezeti kultúra fejlesztése, vezetők és vállalkozók képzése során. Ismertetett kutatási irányunk mellett nyitottak vagyunk konkrét szervezet fejlesztési folyamatok támogatására is, de ezeket eddig a legtöbb esetben nem önállóan, hanem a kar más kutatóival együttműködve végeztük.