A migrén patomechanizmusában fontos a glutamát, mely a trigeminális rendszer aktivációjában és szenzitizációjában is alapvető szerepet játszik. A triptofán metabolizmus egyik módja az ún. kinurenin útvonal, melynek egyes termékei szerepet játszhatnak neurológiai kórképekben és a nocicepcióban. A metabolitok közül a kinurénsav (KYNA) NMDA antagonista hatással bír, de önmagában nehezen megy át a vér-agy gáton. Előanyagával az L-kinureninnel illetve a barrieren jól penetráló KYNA analóggal történő előkezelés kivédi a szisztémás NTG okozta nNOS és CamKII változásokat a patkány TNC-ben. Eredményeink alapján feltételezhető, a trigeminális aktiváció és szenzitizáció modulálható a glutamáterg rendszeren keresztül és fenti vegyületek alkalmazása új támadáspontú lehetőséget nyithat a fejfájások kezelésében. A migrén nemi dimorfizmust mutat, nőkben lényegesen gyakrabban fordul elő. Ezért tervezett kísérleteinkben összehasonlítanánk a hím, ovariectomizált nőstény és chronicus ösztrogénkezelt ovariectomizált állatokat a fenti fejfájás modellekben. Összefoglalva: Kutatásaink a migrénben is szerepet játszó trigeminális aktiváció megértését és modulálását célozzák. Ezzel közelebb juthatunk a fejfájások megismeréséhez és a fájdalom kezelésébe potenciálisan új támadáspontú vegyületeket vonhatunk be.