Ismeretbővítő kutatás (alap- elméleti kutatás)

növénytan

Az ivartalan nemzedékének kétféle hajtása lehet: az egyik fejleszt spórát termő karéjt, a másik nem. Az eddigi több évre nyúló vizsgálatok alapján az állapítható meg, hogy a föld felszínén megjelenő hajtások száma és minősége (mérete, sporofillumos karéjának kialakulása) évről-évre széles határok között változik. A változások törvényszerűségeinek és okainak feltárására hosszútávú, az egyes egyedek helyének pontos lokalizálását és egyedi változásainak nyomon követését szükségessé tevő feladat. A Botrychium virginianum populációdinamikájára vonatkozó rendszeres, többek között állandókvadrátos vizsgálatok 2001-ben indultak, a holdruta populáció nagyobb felbontású szerkezetének és e szerkezet változásának megismerésére irányulnak. A Botrychium virginianum-on kívül nincs ma Magyarországon olyan növényfaj, mely egyedei döntő többségének helye 5 m-es, ezen belül a teljes állományának legalább negyedét kitevő egyedek egymáshoz viszonyított helyzete centiméteres pontossággal ismert. Nincs még egy olyan faj sem, melynek évente megjelenő – a Botrychium virginianum esetében átlagosan 700 körüli – hajtása közel harmadának „egyedi sorsát” immáron 10 éves megszakítatlan adatsor dokumentálja. A fentiekből az a következtetés is levonható volna, hogy a faj ökológiája Magyarország védett fajai közül a legjobban ismertek közé tartozik. Ez valóban igaznak tűnik a fenobiológia szintjén, azonban a növényfaj komplikált életciklusa, valamint a szerteágazó szimbiotikus és egyéb biotikus kapcsolatai miatt, a jelenségek környezeti okainak hiteles kimutatásához az eddigi adatsor még mindig rövid, de már megalapozhatja a faj populációdinamikájára vonatkozó ismeretek rendszerezését, a biotikus és abiotikus tényezőkkel fennálló korrelációk valószínűsítését. Ennek ellenére a Botrychium virginianum kunfehértói állományának vizsgálata eddig is több publikáció és diplomamunka (szakdolgozat) tárgyát képezte.