Ismeretbővítő kutatás (alap- elméleti kutatás)

ökológia

A jelenleg az SZTE Ökológiai Tanszékének keretében folyó kutatások indításakor két cél vezette az akkor még JATE Állattani Tanszékének ökológiai munkacsoportját: (1) Komplex életközösségi (akkori divatszóval: ökoszisztéma) információkat nyerni egy viszonylag egyszerű közösségről, amely azonban nem unikális, tehát a kapott eredmények általánosíthatók legyenek minél nagyobb területre. (2) A kutatások legyenek alkalmazhatóak a természetvédelemben, itt elsősorban az otthont adó Kiskunsági Nemzeti Park kezelési és védelmi céljainak segítésében. A kiválasztott mintaterület, a bugaci puszta egy, addig is csak gyengén legeltetett sarka, bár nem látványos, turisztikai szempontból is vonzó „természeti szentély”, de a kiválasztott céloknak megfelelt. A kiskunsági homokhátság jellemző élőhely-komplexe, melynek megóvása és természet értékeinek helyreállítása a KNP egyik fő feladata és ráadásul homoki gyepek: rétek, legelők és buckások mind a Kiskunságban, mind pedig hazánk egyéb területein (pl. Dráva-sík, Nyírség, Kisalföldön Gönyű környéke, Északi Bakony) nagy kiterjedésűek, ezért az eredmények nemcsak egy−egy természetvédelmi kuriózumra érvényesek. A projekt eddigi működése során a részt vevő oktatók, kutatók, hallgatók, technikai segéderők száma csak becsülhető, de bizonyosan meghaladja a százat. Az elkészült tudományos publikációk, kongresszusi részvételek szakdolgozatok és disszertációk száma pedig messze meghaladja azt. A projektből készült vagy az ahhoz kapcsolódó disszertációk számának becslése egyszerűbb: öt egyetemi doktori, öt kandidátusi, öt PhD és egy akadémiai doktori disszertáció készült teljes egészében vagy részben a Projekt témájában. A projekt főbb eredményei a következők: (1) Megállapítottuk az életközösség különböző szintjeit és indikációs tulajdonságait jól reprezentáló referenciacsoportok összetételét, diverzitását. A mintaterületről kimutatott közel 2000 faj csak a kiválasztott csoportokat képviseli, valójában a közösség diverzitása ennél sokkal gazdagabb. Jó néhány, addig hazánkból nem ismert vagy csak egy-két helyről előkerült fajt mutattunk ki. A területről tudományra nézve új faj is került elő. (2) Kimutattuk az életközösségben az anyag- és energiaforgalom főbb útjait, azonosítottuk az energetikai-produkcióbiológiai szempontból kulcsfontosságú élőlénycsoportokat, amelyek eltávolítása vagy károsítása alapvetően megváltoztatja a rendszer működését. (3) Megállapítottuk a táplálkozási hálózat összetételét és szerkezetét, jellemeztük annak strukturális és stabilitási tulajdonságait, melyekkel a anyag- és energiaforgalomnál precízebben jellemezhető az életközösség működése. Mindezzel hozzájárultunk a homokpusztai életközösség a diverzitása mellett legalább olyan fontos tulajdonságának, komplexitásának ismeretéhez. (4) Kimutattuk a kulcsközösségeken belüli elemi kölcsönhatásoknak, elsősorban a versengésnek és a táplálkozási kapcsolatoknak a szerepét az életközösség szerveződésében. (5) Feltártuk hogy az egyenetlen felszínű, buckahátakra és szélbarázdákra tagolt élőhelyen a foltozottság milyen hatást gyakorol a különböző közösségtípusok összetételére, mi a mozaikos élőhely szerepe a diverzitás fenntartásában, elsősorban a foltok dinamizmusa és foltok közötti vándorlás kapcsán. Az élőhelyi mozaikosság indikációjának érzékenysége és a közösségek minimális térigénye alapján megállapítható volt az a legkisebb terület, ahol még a közösségek tartósan túlélni képesek. Mindez felhasználható a rezervátumok tervezésében. (6) Részletes és hosszú távú kutatásokkal feltártuk az egyes növényzeti foltok közötti átmenetek jellegét, szerkezetét, tér- és időbeli dinamizmusát és környezet-indukálta változásait. Eredményeink egy korszerűbb szegély-nomenklatúra kidolgozásához is hozzájárultak. (7) A növényzeti határdinamikához illesztve vizsgáltuk különböző ízeltlábú csoportok közösségeinek térdinamikáját és kimutattuk, hogy azok differenciálisan kötődnek a vegetációhoz, így egy területet ökológiai-cönológiai foltozottságát nem kielégítő csak a vegetáció alapján becsülni. (8) A kutatásra kijelölt területen a legelés 1976. évi felhagyása után egy legelt→természetközeli irányú szekunder szukcessziós folyamat indult be. A szukcesszió során az egyes foltok közösségei differenciális dinamizmust mutattak, az addig kvázi-homogén terület diverzifikálkódott, a buckaháti, nyílt homokpusztai gyep és a buckaközi kékperjés−serevényfüzes közösségei elkülönültek és a mintaterület egyes részein beindult az erdei szukcesszió is. (9) A szukcesszionális folyamatokat megváltoztatta és mintegy felülírta a klímaváltozás, elsősorban a szárazodás hatása. Hosszú távú adatsoraink alapján kimutatható a közösségek szárazság okozta leromlása és a szárazságtűrő fajok populációinak valamint közösségeiknek az előretörése. Egyértelműen kimutatható a klímaváltozásnak az életközösségek monotonitását, eljellegtelenedését és természetvédelmi értelmű leromlását okozó hatása. (10) Mesterséges, zavarási terepkísérletekkel (vízdúsítás: öntözés, taposás, növényzet nyírása, mint a legelés egyik hatásának szimulációja, talajfelszín bolygatása és eltávolítása, műtrágyázás) vizsgáltuk a homoki gyep életközösségének terhelhetőségét és azokat a lehetséges beavatkozási formákat, amelyek a közösségeket nem veszélyeztetik. Az eredmények felhasználhatók a természetvédelmi kezelésekben. (11) Egyes rovarcsoportokon tanulmányozzuk a közösségi jelenségek viselkedési háttérmechanizmusait, ezzel igyekszünk kapcsolatot teremteni két nagy tudományterület, a közösségi ökológia és a viselkedésökológia között. (12) A kutatások eredményeképpen természetvédelmi javaslatokat dolgoztunk aki a bugaci puszta kezelésére.