Ismeretbővítő kutatás (alap- elméleti kutatás)

Ennek megfelelően, az erős belső kontrollal rendelkező egyén azt gondolja, hogy az életesemények elsősorban saját cselekedetei eredményeként alakulnak, míg a külső kontrollal jellemezhető inkább a külső környezet hatásaiban hisz, amelyre saját maga kevés befolyással bír. A belső kontroll arra bátorítja az egyént, hogy gondolkodjon el az adott problémán, és próbálja azt a leghatékonyabban megoldani (coping), egyúttal csökkentse a nemkívánatos következményeket. A külső kontroll viszont egyfajta hatalomnélküliséget jelent, ami abból az (akár a fatalizmusig erősödő) érzésből fakad, hogy valaki nem képes kézben tartani az eseményeket, mivel nem rendelkezik a kontrollhoz szükséges képességekkel vagy erőforrásokkal, például információval. Vizsgálatunkban azt találtuk, hogy a fiúk körében a belső, a lányok körében pedig inkább a külső kontroll alskála pontszámai voltak nagyobbak. A külső kontroll növelte, a belső kontroll viszont csökkentette a szerfogyasztás esélyét, azonban a belső/külső kontroll jelentősége az egyes szerfogyasztási típusoknak és a prevalencia értékeknek megfelelően is eltéréseket mutatott. A dohányzás esetében a kipróbálást, a marihuána-fogyasztás esetében viszont az aktuális szerfogyasztást befolyásolta, és amíg előbbinél a nem egyáltalán nem játszott szerepet, addig az utóbbinál meghatározó volt. Mindezek azt sugallják, hogy a magatartáskontroll igen fontos szerepet tölthet be a szerfogyasztás serdülőkori megelőzésében. Ennek fejlesztésére kiválóan alkalmasak a kognitív terápiás módszerek, s az ezeket hatékonyan kiegészíthető autogén relaxációs tréningek is.